A piaci kapacitástól a piaci részesedésig

CégbarátA Cégbarát folytatja a marketing területén használatos fogalmak ismertetését, most további meghatározásokat ajánlunk olvasóink figyelmébe.

A marketingtevékenységgel érintetni kívánt embereket, cégeket gyűjtőnéven célcsoportnak nevezzük. Ez felöleli a vevő, fogyasztó, megrendelő kategóriát teljeskörűen.

A piacról már tettünk említést, mármint ahol találkozik a kereslet és a kínálat, azaz üzleti kapcsolatok rendszere. Beszélünk piaci kapacitásról, mely a vásárlőerőtől független piaci felvevőképességet jelenti. Piaci részesedése az értékesítőnek van: mármint mekkora részt tud a piaci volumenből (piacon értékesíthető mennyiség) magának kihasítani.

A piac is szegmentálható fogyasztói piacra (egyének, háztartások), felhasználói piacra (további termékeket, szolgáltatásokat előállító szervezetek), viszonteladói piacra (továbbértékesítők), állami piacra (kormányzati szervek).

A marketingtevékenység a piaci réseket is igyekszik feltárni, amely a kínálati oldallal nem érintett, nyilvánvaló vagy nem tudatosított szükségleteket, igényeket tudatosítja.

A teljes piaci lefedést csak nagyvállalatok tudják megvalósítani, a kisebb piaci gazdasági szereplők specializálódni kénytelenek súlyuknál fogva. Ha több fogyasztói csoportnak kínálnak azonos terméket, akkor termékspecializáció történik. Amennyiben ennek ellentétéről van szó, tehát egy célcsoportnak többféle hiányát törekszenek kielégíteni, akkor pedig piacspecializációról van szó. A kettő vegyítése a szelektív specializáció, melyek előnye a kockázat szétterítésének nagyobb lehetősége, magyarán, ha egyik értékesítési vonal nem optimálisan működik, attól még a többi vonalból elegendő bevétel realizálható.

A termék a célcsoport hiányát kielégíteni kívánó fizikai, esztétikai és szimbolikus jellemzők összessége a jelenben és a jövőben. A jelen hiányállapotainak megszüntetésére alkalmas termék az elvárt termék, a jövő hiányállapotainak felszámolására alkalmas termék a potenciális termék. A kiterjesztett termékről akkor beszélünk, ha az elvárt termékhez képest a piaci verseny miatt többletet is nyújt a termék (újság mellé adott ajándéktárgy).

A terméknek van objektív minősége (mérhető fizikai és kémiai jellemzők) és szubjektív minősége is egyben (hiány kielégítésére való alkalmasság).

A termékdiverzifikáció a termék alaptulajdonságait nem érintő olyan módosítás, amellyel használati értéket növelő többletfunkció alakítható ki. A termékvariáció már érinti a termék alaptulajdonságát is, különböző célcsoportoknak termékváltozatokat ajánl az értékesítő.

A márka/brand (akár név, akár jel) arra szolgál, hogy a célcsoport könnyen be tudja azonosítani a piacon az adott terméket és ahhoz társítsa a vásárlásra ösztönző gondolatait. Ezt teszi az ember akkor is, ha végignézi valaki ruházatát és konstatálja a márkanevek alapján az illető anyagi helyzetét, stílusirányzatát. Manapság – főleg ruházati világban – a minőségről inkább a drágaságra tevődik át sok esetben a hangsúly márkanév esetén és háttérbe szorul a minőség. Azaz azt jelenti egy ruhán lévő márkajelzés a vevő számára: X márka = üzenet a külvilág számára, hogy vagyok olyan jól szituált, megengedhetem magamnak, megvásároljam ezt a drága terméket.

—–

A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)

Tudta, hogy mi a Maslow-piramis?

A marketingtevékenység alfája és omegája az emberi szükségletek és az emberi igények.

A szükséglet alatt azt értjük, amely nélkül az ember társadalmi élete nem folytatható, gondoljunk itt pl. a fogmosásra, amelyhez elengedhetetlen kellék a fogkefe és a fogkrém. Ehhez képest az igény olyan keresleti kiindulópont, amely az embernek a szükségletén felüli keresletgeneráló tényező pl. a parfüm tipikus igénytermék.

Az embernek nemcsak fizikai, hanem lelki szükségletei, igényei is vannak. Nyilván általánosságban elmondható, hogy a fizikai léthez fűződő tárgyak, szolgáltatások iránti kereslet a legnagyobb, mert ezek minden ember életében a leghangsúlyosabb tényezők. Vannak persze olyan emberek, akiknél személyiségjegyeik összetevői okán a lelki tényezők ugyanolyan fontosak vagy még hangsúlyosabbak, mint a fizikaiak, de tömegszinten ez nem mondható el.

A fogyasztói értékrendszert modellező ún. Maslow-piramis szerint is a fiziológiai (pl. lakhatás, élelmezés) és biztonsági tényező (nyugodt környezet, anyagi biztonság, bizalom) a két legfontosabb elem az emberi egyén életében. Ezekhez képest a – csökkenő sorrendben – a társaslét (családi élet, baráti kapcsolatok), a megbecsülés (közösségi szerepvállalás, munkahelyi előremenetel, elismerés igénye) és önmegvalósítás (kreatív környezet) foglal helyet.

A keresletet alapvetően a szükségletek és igények hiánya generálja, mely hiányérzet részben az emberi létből magából ered, részben pedig társadalmi és piaci környezeti hatásokból a szocializáció folyamán. Jellemzően a fizikai igények azok, amelyek leginkább közösségi hatásra merülnek fel, a vállalatok is másodsorban (a fizikai szükségletek után) ezen keresleti szegmensre koncentrálnak. A lelki szükségletek szférája a harmadik célterület és a negyedik terep a lelki igények területe.

 A kereslet tehát egy hiányállapot megszüntetése érdekében fennálló fizetési hajlandóság. A két komponens (hiány és fizetőképesség) együttes fennállása kell ahhoz, hogy potens tényező jöjjön létre a fogyasztói oldalon, amelyhez a kínálatnak (hiány megszüntetésére adott piaci ajánlat) igazodnia lehet.

A szükségleteket és igényeket megszüntetésére számos életstratégia létezik, ilyen az önellátás, a csere, a kéregetés, a közös értékmérő eszközzel való vásárlás és végezetül az erőszak.

A termék/szolgáltatás minden keresleti szükségletet és igényt kielégítő gazdasági elem, amely a közös értékmérő eszközzel (pénzzel) való vásárlás modelljét helyezi előtérbe.

Ahol a keresleti és a kínálati oldal összetalálkozik, azt a pontot hívjuk piacnak. A piac keresleti oldala a vevők, megrendelők, fogyasztók, a kínálati oldala a termelők, gyártók, szolgáltatók (vállalatok, cégek, iparűzők stb.).

A piacon létrejövő valamennyi típusú cserét (a pénzért való cserét is ideértve) ügyletnek nevezzük, legyen az kereskedelmi ügylet (bolti adás-vétel) vagy társadalmi ügylet (pl. állampolgársági ügyintézés).

Társadalmi szempontból tehát a piac megfelelő működése elengedhetetlen a nyugodt emberi környezet fenntartása szempontjából, mert hiánya esetén könnyen az erőszak életstratégiája kerül előtérbe, mint leggyorsabbnak tűnő, a másik ember negligálásán (semmibevételén) alapuló módszer. A fizikai szükségleteket márpedig gyorsan kell kielégíteni, mert feszítő voltuk komoly pszichés stresszt hoz létre. Minél nagyobb a stressz, annál könnyebben nyúl az egyén az erőszak fizikai eszközéhez.

A marketingtevékenység így a béke eszköze is egyben.

—–

A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)

A marketingmenedzsment tevékenység

CégbarátA marketinggel való behatóbb foglalkozás feltételezi, hogy megismerkedünk a legalapvetőbb fogalmakkal, azaz mit értünk egy-egy szakszó alatt.

A magyar közvélekedés kb. 60%-a a marketing szó hallatán azonnal a reklámtevékenységre asszociál. Ezt követi a 40-50% közötti arányban a verseny, menedzsment és nyereség, majd 28-39% között az ötletgazdagság, gazdasági növekedés, multinacionális vállalat, kockázat, fejlődés és legvégül a kapitalizmus. Pl. Ausztriában szintén a reklám az emberek első gondolata a reklám, de a versenyt megelőzi a menedzsmenttevékenység. Ez számunkra azt mutatja, hogy a kapitalizmusban több időt számoló országban a tudatos, profi marketingtevékenység jóval magasabb, mint nálunk.

A „marketing” szót szűk és tág értelemben, sőt kiterjesztett értelemben is használhatjuk.

Szűken vett értelemben olyan a vállalati tevékenység, mely a bevételszerzés érdekében fogyasztói igényeket kíván kielégíteni és ennek érdekében felméri a piacot, melynek alapján kialakítja a kezdeti ötlet továbbvitelével a terméket/szolgáltatást, meghatározza az árat, vevőket „edukálja” (tanítja) és befolyásolja a vásárlás ösztönzése érdekében, megszervezi az értékesítési útvonalat.

Tág értelemben azt értjük „marketing” alatt, hogy az olyan vállalat egészére kiható, vevő/fogyasztó/megrendelő központú gondolkodásmód, amely a felsővezetői tevékenység része és a résztevékenységeket ezen szellemben integrálja össze.

Kiterjesztett értelemben a „marketing” minden társadalmi értékkel bíró jószág cseréje, mely jószág nem feltétlen csak nyereségorientált típusú lehet.

Már a marketingkorszakoknál említettük, hogy a vállalatok szemlélete változott az idő során aszerint, hogy miben látták a bevételnövelés garanciáját. Még a mostani magyar gazdasági szerkezetben is megtalálhatóak 2/3-ad arányban a régebbi termelés- és eladásorientált vállalattípusok. A marketingorientáltság még mindig 1/3-nál kevesebb arányt képvisel összességében és ezen a jövőben változtatni kell, mert maga a piaci sajátosságok ezt megkívánják.

Az „orientáltság” azt jelenti, hogy melyek azok a tényezők, amelyekre figyelve a leginkább meghatározzuk a vállalati tevékenységünket.

Természetesen vannak esetek, amikor igenis a termelési vagy értékesítési orientáltságnak van helye jobban, mint a marketingorientáltságnak. Ehhez fel kell mérni az adott vállalat sajátosságait.

A termelési koncepciónak akkor van értelme, ha olcsó és széles körben keresett termékről van szó, a kereslet a kínálatot meghaladja és a magas szintű termelés magas költségei teríthetőek a termelés növelése révén.

A termékközpontúság veszélye, hogy a szükségletet könnyen szem elő téveszti a termékminőség miatt.

Az értékesítési koncepció nem foglalkozik azzal, hogy mire van kereslet, hanem inkább már-már erőszakos reklámtevékenység révén rátukmálja a vevőkre.

A marketingkoncepció próbálja összehangolni a keresleti és kínálati oldal adottságait és a találkozási ponton történik meg az értékesítés.

A társadalomközpontúság jellemzője, hogy a piaci szükségleteket a versenykörnyezetben úgy elégítse ki, hogy a vevő, mint egyén és a társadalom, mint közösség jólétéhez is hozzájáruljon.

—–
A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)

A marketingtervről

CégbarátA marketinggel foglalkozó előző írásainkban  már eljutottunk addig, hogy elfogadjuk, a marketingstratégiai terv olyan alapdokumentum, mely nélkül kár is belevágni egy vállalkozásba.

Ha van egy terv, az még nem jelenti, hogy attól menetközben nem lehet eltérni, de arra mindenképpen jó, hogy segítsen megtartani az irányvonalat és átgondoltabbá tegye a lépéseket.

Most átvesszük, hogy miből is kell állnia általánosságban egy marketingtervnek.

Mindenekelőtt egy célmeghatározást kell tenni, mi az üzleti célja a vállalkozásnak, milyen tevékenységgel próbál bevételre szert tenni. Ehhez meg kell adni a cél eléréséhez szükséges kulcsindikátorokat (KPI). A célmeghatározás és azon belül is a jó célmeghatározás az alapja az egész tervnek. Minden további lépést ennek fényében kell megtenni, determinálja az egész további folyamatot. A terv készítésének legvégéig szem előtt kell tartani és valójában a céllá válik a vállalkozás.

Jó ötlet, ha többen vesznek részt a vállalkozásban, ha a releváns szaktudású emberek összeülnek és rögzítik a kiindulási pontokat. Ha a sarokpontokban a vezetők megegyeznek, egy közös bázis jön létre, amely már önmagában összekovácsoló erővel bír. Itt kell rögzíteni az alapstratégiát. Itt mindjárt ki kell térnünk az üzleti tervre, amellyel a marketingtervnek szorosan összhangban kell lennie. Célszerű mindkettőt párhuzamosan, egymásra figyelemmel elkészíteni. A kettő terv nem ugyanaz, mert más-más területeken vannak hangsúlyosabb témáik, de a találkozási területeken pontoknak egyezniük kell.

Majd következhet a piacelemzés: hogy épül fel a keresleti oldal (vevő, pénzügyi lehetőségek) és miként néz ki a kínálati oldal (saját piaci helyzet, versenytársak helyzete) nagy vonalakban.

Ezután a piacelemzés egyes részeit kell alaposabb vizsgálat alá vetni, ekkor alakulhatnak ki a részstratégiai elemek, ha több tevékenysége van egy cégnek.

A lényeg, se alul, se fölül ne kezeljük a piacot. Annyi energiát fektessünk a piacelemezésbe, amennyi értelmes és szükséges. Vizsgáljuk meg a gazdasági, társadalmi, technológiai környezetet, iparági trendeket, versenytársakat, piaci előnyöket-hátrányokat (SWOT – elemzés).

A vevők részletes elemzése önálló részt igényel, melynek során a földrajzi elhelyezkedést, demográfiai jellemzőket, életformajegyeket és viselkedési formákat veszik górcső alá.

Csak a realitások talaján szabad állni ezen elemzéskor és inkább szűkebb, de valóságosan elérhető megrendelőket kell megcélozni. A „sörétes puskával” való célzás a vállalkozásoknál nem célravezető, inkább szétforgácsoló jellegű és a negatív visszacsatolások visszahúzóak a motivációra.

Az humán és a tárgyi erőforrásokat is elemezni kell, költségvetést kell készíteni, megtérülést fel kell mérni és a kockázatokat sorra kell venni, valamint az elhárításukhoz szükséges eszközöket.

A vezetői összefoglaló rendre a tervezési folyamat végén készül el max. pár oldalnyi terjedelemben, célja, hogy átláthatóan és röviden közreadja a tervben részletesebben szereplő információkat. A vezetői összefoglaló tartalmazza a termék/szolgáltatás rövid leírását, annak pozícionálását a piacon, a célpiac meghatározását, a versenyelőnyeit, marketingcélokat és főbb taktikai eszközöket, elérendő célszámokat és kulcsmutatókat.

—–

A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)

A marketingstratégiai modellek

A marketingstratégia a vállalti tevékenységek piacorientált szempontú összehangolt kivitelezését jelenti.

Egy kisvállalatnak is van egy egész vállalkozást érintő alapstratégiája és van részstratégiája is, amely egy kisebb tevékenységszegmens jellegzetességein alapul.

A stratégia-/tervalkotás lényege, hogy a tényeket az elképzelésekkel hozza összhangba, a vágyakból realitás legyen.

A modellezési folyamathoz léteznek „mankók”, amelyek általában minden vállalkozás esetén felmerülő szempontok, természetesen ezek bővíthetőek is a vállalkozás specialitásai okán.

A korábban már említett 4P-modell a következő.

A termékpolitika (product) célja, hogy a terméket a vevői igényeknek megfelelően alakítsák ki mind fizikai, mind esztétikai, mind szimbolikus jellemzőket, akár ígéreteket is ideértve. Egy terméknek vannak minimális jellemzői és vannak többlettulajdonságai. A termékek alapvetően kétfélék lehetnek: újabb termék előállítására szolgáló termékek (B2B: business to business, szervezetközi) és a fogyasztási termékek (B2C: business to consumer, szervezet és ember közötti). Az előbbiek pl. gépek, alkatrészek, alapanyagok, az utóbbiak a fogyasztók által közvetlenül felhasznált termékek. A termékpolitika kiterjed a piaci igények alapján történő terméktervezésre, -fejlesztésre, minőségbiztosításra, garanciavállalásra. Ebben a politikában van helye a márka-kialakításnak is, mely arra szolgál, hogy a vevő egy egyszerű információhoz kösse a termék pozitív és más terméktől megkülönböztető minőségi tulajdonságait. Egy márkának (pl. eladás esetén) nemcsak a termék az értéke, hanem az emberekben évek alatt kialakított bizalmi érzéscsomag is, mely vásárlásösztönző.

Az árpolitikai tevékenység (price) arra irányul, hogy felmérje a termelési költségek és a piaci lehetőségek alapján kialakítható árat. Ennek során költségvetési vizsgálat történik, fogyasztói hajlandóságot mérnek, árdifferenciálási lehetőségeket (akció, árengedmény, felár) vesznek górcső alá, hitelkonstrukciókat vizsgálnak.

Az értékesítési politika (place) azt célozza, hogy feltárja a termék és a fogyasztó közötti eljuttatási útvonalat mind vállalaton belül, mind az értékesítési piacon. Az elosztási folyamatnak irányítottnak és átgondoltnak kell lennie, hogy minél rövidebb és hatékonyabb úton jusson el a termék a felhasználóhoz, a két végpont között nem kallódjon el a termék (pl. álljon túl sokáig raktáron, eldugott bolt polcain ne porosodjon). Kiválasztják a kereskedelmi útvonalakat, az ehhez optimális partnereket, az értékesítési csatornák meghatározását, logisztikát, termelési ütemezést, raktározást.

A marketingkommunikációs politika (promotion) ahhoz szükséges, hogy a vevőket tájékoztassa a termék létezéséről és előnyeiről, akár igénykielégítő, akár igényébresztő is lehet. Leginkább reklámként találkozunk vele, ebből is látható, hogy a marketingtevékenység nem egyenlő a reklámmal, az csak egy része a teljes marketingtevékenységnek.

Két alapmodellje létezik a marketingtervezésnek: az AIDA-modell és az 5M-modell.

Az AIDA-modell négy elemre épít: figyelemfelkeltés (attention), érdeklődés ébresztése (interest), vágy keltése (desire), cselekvésre ösztönzés (action). A vevők ezen pszichikai becserkészése az emberi természet állandósága miatt mindig sikeres, csak a megvalósításának formai eszközeiben kell változatosságot felmutatnia a marketinges kollégáknak.

Az 5M-modell az AIDA-modellnél tágabb, nem csak a vevőre fókuszál. A reklámcél (mission) mellett a költségvetés (money), a terméküzenet (message), a médiaütemterv (media) és a folyamat előtti, alatti és utáni hatékonyságmérés (measurement) is helyet foglal. Ez egy tágabb elemzési tevékenységet igénylő módszer.

A szolgáltatásmarketing már a 4P-t egészíti ki manapság, amelyet a szolgáltatás terméktől való jellemzőinek eltérősége igényel. A szolgáltatás a terméknél sokkal egyrészről változékonyabb, másrészről virtuálisabb értékkel rendelkezik, tárolhatatlansága miatt jobbára egyidejűleg merül fel a biztosítás és igénybevétele is. A 4P így 7P-re bővül, mert biztosítani kell az emberi tényezőket (people), szolgáltatás tárgyi környezetét (physical evidence) és a kiszolgálás menete (process).

A vállalat hatókörén kívül eső tényezőket a PESTEL módszerrel vizsgálják. E tényezők: a politikai (political), gazdasági (economy), társadalmi (social), technológiai (technological), környezeti (ecological), jogi (legal).

—–

A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)

A marketingstratégia

A mai marketing már a termékötlet fázisában, a termelési folyamatban nagyon korán, szinte az elején fontos egy vállalkozás számára.

Ezért ma már nem lehet egy kisvállalkozás számára sem a  marketinget figyelmen kívül hagyni, ezzel a területtel hozzáértően kell foglalkozni, bármennyire is első pillantásra távolnak tűnik valaki számára ez a foglalatosság.

Ráadásul napjainkban a marketingtevékenység áttevődött javarészt az internetre, amely feltételezi, hogy releváns ismeretekkel rendelkezzünk az informatika világáról és az internet nyújtotta lehetőségekről.

Egyenesen egy kisvállalkozás korai vesztét okozhatja a kidolgozott marketingstratégia hiánya, holott általános a vélekedés, hogy enélkül is növekedhet egy vállalkozás, hozhat nyereséget.

Ha jól belegondolunk, akkor marketingstratégiája az őstermelő nénikének is van, legfeljebb nagyságrendjében kisebb. Nem visz ki senki sem a piacra olyan terméket, amelyről nem tudja, hogy valamekkora keresletre számíthat. Sok esetben ki nem mondottan, hallgatólagosan folyik marketingszempontú tevékenység egy vállalkozásnál, csak legfeljebb nem nevesítik, nem különítik el önálló tevékenységgé.

Kisvállalkozás sem működhet anélkül, hogy ne legyen megtervezett lépéssorozata, különben nagyon gyorsan szögre akaszthatja a vállalkozási engedélyét. Tehát a tudatos tervezés s siker kimondott/ki nem mondott titka.

Kétirányú lehet már kezdetekben a marketingstratégia: igénykielégítő vagy igényteremtő.

Az igénykielégítő marketingről akkor beszélünk, ha a vásárló ismert szükségleteinek ellátására törekedő terméket, szolgáltatást szeretnénk kínálni. Ez egy viszonylag egyszerűbb marketingstratégia kezdete, mert csak ki kell ismerni, mire van szüksége a fogyasztónak. Legjellemzőbb és legpraktikusabb ez a marketing a mindennapi vagy gyakrabban használt tárgyak, szükségletek esetén.

Az igényteremtő marketing nehezebb műfaj, mert ez esetben a vásárlót meg kell reklámok révén „tanítani” arra, hogy legyen szüksége a termékünkre, szolgáltatásunkra. A „tanítási folyamat” hosszabb időt igényel és korántsem annyira biztos, hogy sikeres is, mint a már meglévő igénynél. A luxuscikkek esetén ez a marketingstratégia-típus mindenképpen szükséges, hiszen a ritkább és drágább cikkek nem tartoznak az emberek mindennapi használati tárgyai körébe, nincsenek az emberek gondolatainak előterében napi szinten.

A kisvállalkozások számára is ma már evidencia, hogy először ki kell tűzni az elérendő célt és ahhoz kell felmérni a piaci helyzetet, elemezve a rendelkezésre álló erőforrásokat és előnyöket, hátrányokat, rizikófaktorokat. Valamennyi információt össze kell gyűjteni és rendszerezni kell a stratégia egyes pontjain.

A következő cikkünkben majd az egyes marketingstratégiai modelleket ismertetjük.

—–
A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)

A marketing története

CégbarátA marketing már ősidőktől kezdve az emberiség történetének része, főleg azon koroktól – főleg ókor Kr. e. 3000. – Kr. u. 476.  –  említendő már meg, amelyekben az emberek közötti cserekereskedelem már jelentősebb mértéket ér el.

A „market” angol nyelven piacot jelent. A marketing olyan társadalomtudomány, amely mind közgazdaságtannal, mind pszichológiával, mind szociológiával, mind antropológiával, mind vezetéstudománnyal, mind alkalmazott matematikával és statisztikával közös pontokat hoz létre annak érdekében, hogy egy terméket a piacon minél optimálisabb feltételek mellett lehessen értékesíteni. Nincsen szó tehát szimplán eladásnövelési technikáról, hanem ennél sokkal komplexebb cselekvéssorozat tudatos végrehajtásáról.

A marketing történetét korszakolják aszerint, mi volt a terméklétrehozók legtipikusabb stratégiája a bevételnövelés érdekében. Ez alapvetően attól függött, hogy milyen erőforrások álltak legkönnyebben rendelkezésre. Az alapcél természetesen mindvégig a bevételnövelés.

A kb. 1850-ig tartó első korszakra a termelésközpontúság a jellemző, mivel a természeti erőforrások kiapadhatatlannak tűntek és a gyártási technológia felpörgetésében látták a bevételnövelés lehetséges megoldását. Az értékesítés még akkor könnyedebben folyt.

A kb. 1940-ig tartó második korszak az értékesítés intenzitásának növelésében telt el. Az árubőség és a fogyasztói jövedelem megnövekedése, a vállalati verseny kiéleződése megkívánta, hogy az értékesítésre helyeződjék a hangsúly. A termékelőállítás mennyisége már megoldott volt a második ipari forradalom eredményként.

A kb. 1980-ig tartó harmadik időszak vevőorientálttá vált. A piaci helyzet még bonyolultabb lett a termékválaszték és fogyasztói igények differenciálódásának következtében. Egyre jobban ki kellett tudatosabban ismerni a vevők prioritásainak rendszerét, amelyek kielégítése lett a központi eszköz a bevételnövelés érdekében.

A ma is tartó negyedik korszak már társadalomfókuszú lett. A fizikai tárgyak előállítása helyett már a szolgáltatások lettek dominánsak. Az emberek noha differeciált igényekkel rendelkeznek, de a világméretű kereskedelem folytán az egyes igények tömeges megrendeléseket jelentenek az előállítók számára. Az internet elterjedésével megnövekedett az online-tevékenység jelentősége, fokozódik a környezetvédelmi szempont, mint eladható kapcsoltérték.

Mára egy vállalton belül a marketingtevékenységet ellátó részleg meghatározóvá vált a termelés szempontjából. Mindenhol cégreszabott marketingtevékenység zajlik, a különböző eszközöket egyedien dolgozzák ki.

A marketingeszközöket jelölő híres „4P” (termékpolitika – product, árpolitika – price, értékesítési politika – place, marketingkommunikációs politika – promotion) minden marketingtevékenység alapja. Ezeket az elemeket veszik sorra egy termékértékesítési politika kialakításánál, teljesen mindegy hogy exkluzív termékről vagy tömegcikkről van szó.

Az egyes P-kel folytatjuk ismertetésünket.

—–
Cikksorozatunkban a marketinget, mint segítő eszközt szeretnénk megismertetni az olvasóval, annak szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.

A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)

Már csak ebben a hónapban fizethetünk a régi 500 forintos bankjegyekkel

Régi 500 forintos bankjegy
Már csak ebben a hónapban, azaz 2019. október 31-ig fizethetünk a készpénzes vásárlásaink során a régi – 2018 előtt kibocsátott – 500 forintos bankjegyekkel, mert október végén a Magyar Nemzeti Bank bevonja a forgalomból azokat.

Mindez azt jelenti, hogy 2019. november 1-től már csak az idén februárban megjelent, megújított 500 forintos bankjegyekkel lehet fizetni, ugyanis ezt követően a kereskedők már nem kötelesek elfogadni a régi, bevont címleteket.

Fontos tudni, hogy a bevonási határnapig, azaz 2019. október 31-ig be nem cserélt régi bankjegyek nem veszítik el értéküket, mert ezt követően a “régi 500 forintos” minden bank- és postafiókban három évig, a jegybankban pedig húsz évig díjmentesen beválthatók – azonos címletű ­– törvényes fizetőeszközre.

A megújított 500 forintos bankjegyek a kibocsátásuk óta megfelelő ütemben terjedtek el a készpénzforgalomban. Ennek köszönhetően 2019. szeptember végéig az 500 forintos bankjegyeknek már több mint 60 százaléka újakra cserélődött.

A forint bankjegyekkel kapcsolatos változásokról, illetve a bevont fizetőeszközök átváltásával kapcsolatos tudnivalókról az MNB honlapjának Bankjegy és érme oldalán további naprakész, részletes információk érhetők el.

Forrás: MNB

Megelőzni a vízválságot! – hirdeti az egyre sürgetőbb kérdést a Posta új bélyege


2019. október 15-17. között, immár harmadik alkalommal rendezik meg Budapesten a Víz Világtalálkozót (Budapest Water Summit 2019), melyhez kapcsolódóan a Magyar Posta – a korábbiakhoz hasonlóan – ismét bélyegblokkot bocsát ki. A bélyegblokk Nagy Nándor grafikusművész tervei alapján a Pénzjegynyomda Zrt.-ben készült 60.000 példányban. 

A klímaváltozás és a globális felmelegedés napjait élve egyre nagyobb figyelmet kap a víz, mely háborús konfliktusok forrása, a globális migráció mozgatórugója, egészségügyi problémák, betegségek és halálozások forrása is lehet. A Földön fogyasztásra alkalmas víz korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre és a világ várható népességnövekedése tovább fokozza a vízkészletek szűkösségét. A vízhiány, árvizek, vízszennyezés vízkrízishez vezet, melyek száma és súlyossága a jövőben fokozódhat. Ennek megfelelően a Világtalálkozó szervezői három problémakört neveztek meg, amelyekről párbeszédet kell tartani: sok víz, kevés víz, szennyezett víz. Mindezek tudatában egyre sürgetőbb a hatásos fellépés a vízkészletek megóvása érdekében.

A bélyegen a víz a „Jövő reménye” felirattal és a reményt szimbolizáló galambbal együtt jelenik meg. A blokk keretrajzán a 2019. évi találkozó szlogenje olvasható: Megelőzni a vízváltságot. A borítékon, ahogy a bélyegen is, a víz alatt látható vörös szín a veszélyre hívja fel a figyelmet, a bélyegző pedig a Földet, mint szemgolyót ábrázolja, ezzel szimbolizálva az ember és természet egységét.

A blokk megvásárolható a Filapostán, a filatéliai szakszolgálatokon, a kijelölt postahelyeken és a Posta.hu -n.

Forrás: Magyar Posta

Változás figyelhető meg a hazai új vállalkozások tulajdonosi összetételében

Csak minden negyedik új vállalkozás indul tiszta lappal, a friss vállalkozások 75 százaléka továbbra is korábbi cégekhez köthető, ugyanakkor változás körvonalazódik a magyar cégalapítási gyakorlatban – közölte az Opten céginformációs szolgáltató hétfőn az MTI-vel.

Opten Céginformáció

Közleményük szerint 2017-ben az új vállalkozásoknak csupán 22 százaléka volt olyan, hogy sem tulajdonosi, sem cégjegyzésre jogosulti, sem címkapcsolattal nem volt köthető másik vállalkozáshoz, ez az arány idén már megközelíti a 25 százalékot. Három év alatt 35 százalékról 39 százalékra növekedett azon új cégek aránya, ahol minden tulajdonos és ügyvezető új szereplő – tették hozzá. Közölték, hogy a frissen alapított cégeknél az alapítók, az aláíró magánszemélyek átlag életkora több mint 41 év, amely alapján nem a friss pályakezdők alapítanak általában céget. Ez az arány az elmúlt években lényegesen nem változott, a teljesen új szereplők sem a fiatal korosztályból vannak.

Jelenleg 788 olyan magánszemély van Magyarországon, aki több mint 10 vállalkozáshoz köthető, valamint 5500 magánszemély köthető legalább 5 céghez. A tendencia azt jelzi, hogy a számuk még növekedőben is van – fűzte hozzá az Opten. (MTI)

A GazdaságInfó.hu Változás figyelhető meg a hazai új vállalkozások tulajdonosi összetételében című hír átvétele.